Egy újdonságról számoltak be a tudományos hírportálok. A jövő munka- és védőruhái hamarosan megérkeznek. ( Addig is még csak a hagyományos munkaruháink közül válogathatnak ). A Michigani Egyetem kutatói olyan nanobevonatot alkottak, amelyről szinte minden eddig kipróbált folyadék lepereg. Az újfajta védőréteg alkalmazásával többek közt rendkívül folttaszító ruhaanyagok, hatékony, de könnyű védőöltözetek és olyan festékek hozhatók létre, amelyeknek a köszönhetően minden eddiginél gyorsabban sikló vízi járművek születhetnek.
Korábban ismert teflonszálas munkaruhákhoz képest ez nagy áttörést fog eredményezni, ugyanis nagyságrendekkel jobb hatásfokkal véd majd a veszélyes, vagy egyszerűen nem kívánatos folyadékoktól, ráadásul lényegesen kedvezőbb költségek mellett.
A „szuperomnifób” anyagról minden folyadék lepereg anélkül, hogy akár egy kicsit is megnedvesítené azt. A hasonló bevonatok esetében korábban problémát okozott, hogy az alacsony felületi feszültségű anyagok, olajok, alkoholok, szerves savak, bázisok és oldószerek hajlamosak voltak megtapadni a felületükön, idővel károsítva a felső rétegeket, majd az alatta lévő anyagokat is, mondja Anish Tuteja, a kutatás vezetője.
Ezen az új anyagon viszont gyakorlatilag semmi sem képes megtapadni elég ideig ahhoz, hogy kifejthesse roncsoló hatását. A szakértők több mint száz különféle anyag közül mindössze két olyan folyadékot találtak, amely átjutott a bevonaton. Mindkét vegyület az úgynevezett klorofluorokarbonok közé tartozott, amelyeket többek közt hűtőszekrényekben és légkondicionálókban használnak. A védőbevonat azonban ezektől eltekintve hatékonyan taszítja a kávét, a szójaszószt, a növényi olajokat, a gázolajat, az alkoholokat, valamint a tömény sósavat és kénsavat is.
A védőréteg poli-dimetil-sziloxán (PDMS) és az amerikai légierő által kifejlesztett, szénből, fluorból, szilíciumból és oxigénből álló, folyadéktaszító nanokockák keverékéből áll, amelyek együtt egy különleges, hálószerű szerkezetbe állnak össze. A felületre feljuttatva az anyag behatol annak pórusaiba, és struktúrájának köszönhetően azokon belül is finom, lyukacsos bevonatot képez. A védőréteg így gyakorlatilag 95-99 százalékban levegővel telt apró lyukakból áll, tehát bármiféle vele érintkező anyag alig találkozik szilárd felülettel, így nincs min megtapadnia.
Ebből következően a folyadékcseppek alig tudnak kölcsönhatásba lépni a felülettel, így inkább az önmagukat összetartó erők érvényesülnek, tehát a cseppek megőrzik gömbölyű alakjukat, és legördülnek, lepattannak az anyagról. A védőréteg ráadásul az úgynevezett nem-newtoni folyadékokat (pl. sampon, vér, festékek, nyomtató tinták, ketchup) is taszítja, amelyek viszkozitása a rájuk kifejtett erőhatástól függően változik. Ehhez hasonlót pedig mindeddig senkinek sem sikerült demonstrálnia.
